-
Alpha Centauri
A tőlünk mintegy 4.3 fényévnyire található kettőscsillagrendszer valójában a Proxima Centaurival együtt egy hármas rendszert alkot. A Proxima Centauri 4,25 fényéves távolságával a Földhöz legközelebb található csillag. Vörös törpe, a Napunknál sokkal kisebb, és hidegebb csillag. Jelenleg 2 bolygó jelenléte a Proxima Centauri körül már megerősített, a harmadikat még vitatják. Ha az emberiség csillagközi utazásra…
-
Szaturnusz-holdak: Iapetus
A Szaturnusz nagy holdjai közül ez a legkülső, amelynek egéről már meglehetősen kicsinek látszódik a Szaturnusz. 1671-ben fedezte fel Giovanni Domenico Cassini. Érdekes jellemzői egyike, hogy bár jégből áll, ami világos, majdnem fehér színű, mégis az egyik felét egyfajta koromsötét por borítja. Elképzelhető, hogy ez évmilliók során rakódott rá, ahogyan „kisöpörte” a pályáját. Másik furcsasága,…
-
Cassini-Huygens
Cassini-Huygens 1997-2008 között a NASA, az ESA (Európai Űrügynökség), valamint 17 ország, többek között Magyarország részvételével is zajló nagy költségvetésű űrprogram volt, melynek célégitstje a Szaturnusz. 2005-ben a Huygens leszállóegység sikeresen landolt a Titán felszínén. 90 percig továbbított adatot a legnagyobb, sűrű légkörrel rendelkező Szaturnusz-hold felszínéről, miután ejtőernyővel több órán keresztül ereszkedett a légkörbe. Kialakításánál…
-
Gliese 581c
Gliese 581c Exobolygónak nevezzük azokat az égitesteket, amelyek a Naptól különböző csillag körül keringenek. Jelenleg 6087 ilyen bolygót ismerünk a Nasa Exoplanet Archive szerint 2026 februárjában. A Gliese 581 jelű vörös törpe csillag tőlünk 20 fényévnyire található a Mérleg (Libra) csillagkép irányában, és a körülötte talált exobolygó az egyik első ún. szuperföld-típusú kőzetbolygó, amit felfedeztek.…
-
Cygnus X-1
Cygnus X-1 Egy röntgenforrás az égen, valójában a legerősebb, és az első olyan objektum, amelynél széleskörűen fekete lyuk jelenlétét feltételezték. Stephen Hawking és Kip Thorne fizikus erről az objektumról kötött fogadást 1974-ben. Hawking professzor arra fogadott, hogy ez nem egy fekete lyuk, és 1990-ben beismerte a tévedését. Valójában egy kettőscsillagrendszer, amelynek egyik komponense egy halott…
-
Jupiter, kriovulkanizmus az Europa jeges felszínén
A Jupiter 4 Galileo Galilei által felfedezett holdja (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) közül az Europa a legígéretesebb hely az élet kutatása szempontjából. Bár felszínét 30 km vastag vízjégtakaró borítja, ez alatt minden bizonnyal egy mélytengeri környezet rejtőzik, egy olyan sós vízű oceán, ami a földi világóceánnál kb. 3x nagyobb volumenű. A jégréteg azért is pozitívum…
-
Rocheworld
Illusztráció Robert L. Forward amerikai science fiction szerző 1982-es regényéhez. A történet központi eleme egy emberes mélyűr-misszió a tőlünk 6 fényévnyire lévő Barnard-csillagrendszerbe, ahol a történet szerint bolygókat fedeztünk fel. A hatalmas távolságot napvitorlás, lézermeghajtású űrhajóval tették meg, egy emberöltő alatt, s kutatásuk fő célpontja a kettősbolygó volt, amely intelligens életformák lakóhelyéül is szolgált. A…
-
Eső után
Pusztán itt lenni, mélyen magamba szívni ezt a levegőt, s azonosulni vele. Pusztán itt járkálni ezen a tájon, s feloldódni benne, mint ember. Mindig is erre vágytam. Mindig is itt akartam élni. Emlékszem olyan korai benyomásokra, amik egy éves korom környékéről származnak, s ehhez a tájhoz kapcsolódnak. A tölgyfákkal és kőrisekkel borított táj egészen különleges…