Ugrás a tartalomhozA Jupiter 4 Galileo Galilei által felfedezett holdja (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) közül az Europa a legígéretesebb hely az élet kutatása szempontjából. Bár felszínét 30 km vastag vízjégtakaró borítja, ez alatt minden bizonnyal egy mélytengeri környezet rejtőzik, egy olyan sós vízű oceán, ami a földi világóceánnál kb. 3x nagyobb volumenű. A jégréteg azért is pozitívum az élet szempontjából, mert megvédi a vizet a közvetlen sugárzástól, amit a Jupiter bocsát ki, és felületet biztosíthat a mikroorganizmusok számára a megtelepedéshez, csakúgy, mint ahogyan a Földön is látjuk, sarkköri környezetben (pl. léteznek fotoszintetizáló és nem fotoszintetizáló biofilmek is a jég belső felületén). A fotoszintézis itt kizárható, ugyanakkor a radiolízis minden bizonnyal meghatározó szerepet tölt be az Europa ökoszisztémájában, már ha létezik olyan. Mi az a radiolízis? A Jupiter sugárzása gyökmolekulákra bontja a vízjeget, így képződik atomos oxigén, hidroxilgyök, protonok, ionok, stb, szóval töltött, reaktív részecskék. A Földön ismert olyan ökoszisztéma, a mélytengeri hátságokban, amelyek fény nélkül, kemotróf baktériumok segítségével épülnek fel. Itt élhetnek kénredukáló baktériumok, metanogének, mindenféle különleges anyagcseréjű mikroorganizmus, amik a felszínen található életformáktól meglehetősen különböző kémiai utat választottak az energia kinyeréséhez. Ha találunk életet az Európán, vajon az is DNS-alapú lenne? Ha igen, az feltételezné a földi élővilággal alkotott közös eredetét. Akit érdekel ez a téma, javaslom Paul Davies: Az ötödik csoda c. kötetét, amely az élet kialakulásáról, annak kémiai körülményeiről szól, illetve az Europa report c. játékfilmet, amelyben egy kutatócsoport érdekes felfedezést tesz az Európa jege alá merülve.
Vélemény, hozzászólás?